Az emberi értelem

Ha megvizsgáljuk, hogy az értelem szó mit jelent, két fontos jelentés adódik. Az egyik, hogy az ember értelmes lény, értelemmel rendelkező, gondolkozó lény.

A tiszta tudat

Tévedünk, ha a tudat tisztaságát a tudat ürességével azonosítjuk. Az üres tudat tulajdonképpen értéktelen a zen szempontjából, és így ennek megvalósítása nem célja a zen gyakorlásnak.

A tudat felszabadítása

Lehet, hogy az ember a modern társadalmi létben szabad, élhet a jog által adott szabadság jogokkal…

Rejtély

Az igazi rejtély nem ott keresendő, hogy mit nem látunk tisztán, hanem magában a látásban.

Az önzés

Ha tárgyilagosan megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy az emberi világot, a társadalmi és a nagy gazdasági folyamatokat egyaránt az önzés vezérli.

Az önzés

Ha tárgyilagosan megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy az emberi világot, a társadalmi és a nagy gazdasági folyamatokat egyaránt az önzés vezérli. Szinte majdnem mindenki jól akar járni, előnyökhöz akar jutni, érdekeit akarja érvényesíteni, hasznot akar húzni. Ez az akarat a fő mozgató ereje a gazdasági növekedésnek, és az egész modern világnak. Annak az aránylag kevés embernek, akinek mégis sikerült lemondania az önös érdekeiről vagy annak érvényesítéséről, nincs befolyása a nagy társadalmi folyamatokra. És talán éppen azért nincs, mert lemondott az önzésről.

Tudjuk, hogy a buddhizmus, de hasonlóképpen a többi vallás is, látja ezt a problémát; mindig is sokat foglalkozott az önzéssel, és foglalkozik vele ma is. A buddhizmus több mint kétezerötszáz éve hirdeti, hogy szabaduljunk meg az önzéstől. De ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor be kell látnunk, hogy a legnagyobb kudarcaink mégis ezen a téren vannak. Nemhogy csökkenne az önzés összmennyisége, de jócskán növekszik. A sikeres ember, akit a társadalom széles rétege ideáljának tekint, önérdek érvényesítő, azaz messze nem önzetlen ember. Minden jel arra mutat, hogy az ember alapvetően önző, és ezt a tulajdonságot hihetetlen nehéz kinevelni magunkból. Az eddigi nagy vallások megpróbáltak ebben az irányban eredményeket elérni, mégis ha körülnézünk, nincs az a jóindulat, amely a társadalmi folyamatokban a javulást meglátná.

Nem lehet-e az, hogy egészen másként kellene hozzányúlni ehhez a kérdéshez? Talán mégse kiiktatni kellene az egoizmust az emberekből, hanem átértelmezni, kibővíteni, az értelemmel és az értéssel megtámogatott igazi önzéssé tenni? Ha valaki megérti azt, hogy életben maradásunk érdekében másokon is segíteni kellene, akkor saját jól felfogott érdekében fog segíteni másokon, hiszen megérti és tudja, hogy egymástól függünk, és saját egyéni létünk is függ másoktól. Az, aki így fogja fel az önösséget, előbb utóbb be tudja látni, hogy csak együtt maradhat fenn az emberiség, csak együtt emelhetjük meg életminőségünket, csak együtt védhetjük meg környezetünket, a természetet, mely létezésünk feltétele.

Ma már egészen más helyzetben van az emberiség, mint volt akár száz évvel ezelőtt. Globálissá vált a világ, létünket is globális veszélyek fenyegetik. Azok a megoldások, melyek eddig eredményesek voltak, ma nem azok. Más megoldást kell keresni. Ha nem sikerül kiiktatunk valamit, akkor inkább számoljunk a megváltoztathatatlanságával. Ha valamiben végképp tehetetlenek vagyunk, inkább törődjünk bele, és nézzük meg, más területen hol tehetünk egyáltalán valamit. Egyik szélsőséges, de mégis lehetséges megoldás, hogy tudatosan és szándékosan sokkal önzőbbek leszünk, mint voltunk. A magunk érdekében tegyünk még akkor is, amikor nemcsak magunkon segítünk; amikor másoknak is megadjuk a lehetőséget, amit magunknak szeretnénk, amikor másoknak is segítünk, hogy elérhessék azokat a célokat, amelyeket mi is el szeretnénk élni. Mindenkinek újra kellene gondolnia, hogy igazából mi is a saját érdeke. Ha megérti ezt, önzetlenebb nem lesz, de mégis jó irányba viheti a globális folyamatokat.

Karinthy Frigyes egyik írása jut eszembe: a Barabbás. Amikor Pilátus megkérdezi, hogy Krisztust vagy Barabbást engedjék-e szabadon, mindenki azt kiáltotta, hogy Krisztust. Mégis együttesen úgy hangzott, hogy a nép Barabbást kiáltott. Így aztán Pilátus Barabbást engedte szabadon.

Most megfordítva kellene tenni. Kiáltson csak mindenki Barabbást! Úgy, hogy együttesen Krisztusnak hallatsszon. És a mai Pilátus engedje szabadon Krisztust. Ha nem tudunk önzetlenné lenni, maradjunk önzőek, de akkor viszont legyünk igazán önzőek! Globálisan önzőek! Képviseljük az egész világ érdekeit!

(Megjelent: A Tan Kapuja Buddhista Egyház Tájékoztatójában 29. szám 2005. ősz)

TÖBB TANÍTÁS

Az emberi értelem

Ha megvizsgáljuk, hogy az értelem szó mit jelent, két fontos jelentés adódik. Az egyik, hogy az ember értelmes lény, értelemmel rendelkező, gondolkozó lény.

Tovább olvasom »

A tiszta tudat

Tévedünk, ha a tudat tisztaságát a tudat ürességével azonosítjuk. Az üres tudat tulajdonképpen értéktelen a zen szempontjából, és így ennek megvalósítása nem célja a zen gyakorlásnak.

Tovább olvasom »

Az önzés

Ha tárgyilagosan megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy az emberi világot, a társadalmi és a nagy gazdasági folyamatokat egyaránt az önzés vezérli.

Tovább olvasom »

Hómofisz

Néhány évvel ezelőtt egy zen táborban írtam ezt a haikut,
Nincs jövés-menés.
Tücsök, háton fekve mondd:
– Ciripp-cippciripp!

Tovább olvasom »